Csere

Ha olyan lennék, simán bekamuzhatnám, hogy ma nem panaszkodtam. Ráfoghatnám, hogy nem az volt, mert szinte alig volt néhány mondat, persze az is lehet, volt az tíz is, s azokat is magamnak tettem, de kijött, mit csináljak? Vagyis nem kamuzok, karkötőcsere.

Amikor már reggel feladtam a hírdetést, melyben konyhai kisegítőt keresünk, azonnali munkakezdéssel, tudtam, nem lesz könnyű napom. Abban valahogy biztos voltam, nem azért, mert orrba-szájba fog csörögni a telefon, mint mondjuk 2 éve, de abban igen, hogy iszonyú lesz a kínálat. Nem tévedtem.

Az első alig tudott beszélni. Igaz, tök őszinte volt, mert már az elején közölte, lánc dohányos és full alkoholista. Remek. Elköszöntem.
A második szavait alig értettem, mert úgy raccsolt. De ez még nem lenne gond, elvileg nem telefonos hölgyet keresünk..megkérdezte tud-e azonnal kezdeni? Mondtam, ha megfelel, igen. Szuper, mert akkor neki szeptembertől lenne jó..mondtam, köszönöm, de nekünk most kell. Azt érti, és most kell neki is a munka, de csak szeptembertől jó. Feladtam.

A következőnél szakadt el a cérna, akivel fél egykor beszéltem, és azt közölte, nem akar ebben a melegben buszozni feleslegesen, megvárjuk-e. Mondtam, ha háro..de ő nem akar feleslegesen ebben a melegben, meg a tizennyócból jönne, és hova kell? Mondom a depóba, Törökb...az hol van? Mondanám hölgyem, ha engedné..csak hát feleslegesen minek utazzak, meleg van, akkor inkább holnap. Megvárnak? ..a kolléganő háromi...és mivel menjek? Hova hölgyem? Hát ahova menni kell. Tudja hova kell? Azt kérdem, mert tudja nem tudom...

Légy kreatív, old meg..

Aztán hagytam, hadd menjen oda, ahova akar, bánom én, odatalál-e vagy vissza se, komolyan ilyen hülyékkel van tele a világ?

Sosem felejtem azt a csajszit se, aki miután képtelen volt megkülönbözetni a sárgarépát, az uborkától, a kést a reszelőtől - és ez nem vicc -, két havi könyörgés és továbbképzés ellenére sem, elküldtem. Akkor aztán volt ne mulass! Egyből két diplomás lett, aki legalább három nyelven beszél felső fokon oda-vissza, és különben is húsboltjuk van, mit verje itt magát, majd ő lesz az üzletvezető, közben a pasija, az az értelmiség meg baltával verte szét a motorháztetőjét, mert éppen összekaptak egy kicsikét, de amúgy békés emberek ők, s még a nyár kellős közepén is bakancsban járt, mit járt, csoszogott, mert elvileg az a kényelmes..vagy két hónapig írogatott nekem, konkrétan vessző nélkül, azt se tudtam, hol a mondat vége, a bekezdés eleje..sajnáltam, de ő is hülye volt, na..

Aztán miután jól kimorogtam magam, hozzátéve, ha már lúd, legyen kövér, hogy még csak a 8.napon vagyok és iszonyú a meleg, és hogy fogom ezt bírni, bosszúból megettem egy tálca ikejás rumos rudat, hogy jól kiszúrjak a világgal! Majd mindezek örömére nekiálltam vasalni. Mikor is, ha nem az amúgy is negyven fokban, mikor egész nap hőrmelkedésem van. Még a talpam is ég, esküszöm. 
Mindegy, 2 ágynemű garnitúra, 8 póló, 1 nadrág, 3 ruha és vagy két tucat virág kivasalva.

Jöhetne valami hűsítő zápor. Még egy olyan viharral is kibékülnék, mint a múltkori. Virágom már úgy sincs a teraszon, a béka biztonságban, én meg jól kiállnék, hadd ázzak szana-széjjel, esküszöm, jól esne.. :)