Elmaradt

Azt a sok hülyeséget, amit az ember össze tud álmodni..pedig csak dinnyét ettem..ja, nem, basszus, most jut eszembe, vettem egy sajtburbert. Na, biztos ez tett be nekem. A sok dinnye és barack után úgy látszik, ez is megterhelő..
Valamikor hajnali három után arra ébredtem, mit ébredtem, riadtam fel, hogy konkrétan hánynom kell. Felfordult a gyomrom, s hiába forgolódtam az ágyban, nem akart visszarendeződni a gyomrom. Aztán eszembe jutott, hogy azt álmodtam, terhes vagyok..még arra is emlékeztem, álmomban kettő tesztet is csináltam, ami full pozitív lett. De azt hiszem, a gyomor felfordulás valódi lehetett, mert kimentem a mellékhelységbe, hogy akkor most jól belehallózok a nagy fehér kagylóba.
Így utólag végiggondolva - mondjuk erre csak vagy egy óra múlva voltam képes - meg kell állapítsam, még a józan eszem is elment egy pillanatra, mert a szekrényből kivettem egy tesztet és megcsináltam..nem tudom, talán azt gondoltam, hogy az álom valódi, ha meg hozzá még hányingerem is van, akkor valaminek kell is lennie.

Volt is. Piros vér. Mert megjött.
Na, legalább eddig is eljutottam. Újabb időszámítás kezdődik, vagyis meg van az első lépés a sokadik végéből. Próbálom nem panaszként venni, hogy rettentően fáj a hasam. Már két sárgát is bevettem, estére tartogatom a harmadikat. Tiszta nyűg is vagyok, minden nehezebben megy.

Bár, ha belegondolok, az esküvői torta egész jól sikerült, ahhoz képest, hogy azt se tudtam, hogyan fogjak hozzá.
Máskor már minden ilyen terv pontosan a fejemben van, de most nem rajzolódott ki semmi, hiába hívtam elő, még csak a negatívja sem. Állítólag csak én vagyok olyan hülye, hogy kimenjek a helyszínre, s megnézzem, milyen a környezet, a berendezés..de mivel rámbízták a tortát, és a marcipán "barna" színe adott volt, muszáj volt látnom valamit, és az is muszáj volt, hogy olyan legyen, ami nem kirí nem oda illőségével a teremből, hanem belesimul. Na, persze. A francnak kell nekem ennyire precíznek lennem, mert legfőképpen hülyének!!

Aztán megláttam a terem letisztult eleganciáját, a grafitszürke székekkel, kristyálycsillárokkal, fehér-ezüst díszekkel..puff..Tudtam, itt nem mutat jól a barna szín..egyáltalán nem mutat sehogy! dehát a megrendelő ezt kérte..a többit meg rám bízta. Imádom.. :)

Agyatlam vagy két napig. Gyöngyök? Kizárt. Strassz? Nem illik a burkolat színéhez, az arany meg a teremhez. Csipke? Jól mutatna, de a ruhán sincs, a teremben meg pláne. Szalag? Túl egyszerű, az nem én vagyok...ááá!

Aztán megérkezett a Söregi ezüst glazúrja, és ott robbant bennem valami, ami után már sínen voltam...és még tetszett is..

Na, ennek örömére jól megjött, s úgy kezdett fájni a hasam meg a fejem, hogy hazaérve bealudtam a kanapén..

Jelentem, ezért nem készült blog időben. Most se vagyok jobban, de egy nap eltelt és megyünk tovább.,

Én most fürdeni, hogy az éjszaka után felfrissüljek végre. Ebben segíteni fog egy tejes kàvé a remélem az is, hogy a fejfájás kikúszik belőlem :))