Reggel sajgó fej. Már nem is csodálkoztam rajta, hiszen három napja gyötört. Az lett volna újdonság, ha nem fáj. A gyógyszeres fiók is kezd kiürülni, de talán mégiscsak csillapít valamit. Ebben hiszek. Aztán lehet, semmit sem hat, de ha meg nem veszem be, tuti azért fájna annyira, mint amúgy anélkül is, mert nem vettem be. Tiszta agyrém.
Az idő is eldönthetné már, hogy mit akar, most esik vagy süt? Az időjósoknak a legjobb, azt mondanak, akit akarnak. Elvileg már múlt héten jó időnek kellett volna lennie, ehhez képest végig szakadt az eső. Amivel semmi gond, hiszen biztos kell az a földnek, meg a termésnek, csak én utálom a párás levegőjét, mert semmi értelme a hajvasalásnak, két perc múlva bondorodik. Fasza.
De jó idő lesz, néhol felhővel, ami lehet gomoly is, ám sütni fog a nap, mint állat, csak jöhet eső, zivatar, oltári nagy széllel akár, de az sem biztos, csak egészen lehetséges.
Pályát tévesztettem..
A kedvem is a béka hátsója alatt volt ráadásul, valahogy megint elkapott ez a "semmire nem vagyok jó", meg amúgy is minek élek én egyáltalán hangulat. Csak némán nyeltem néhány könnyet, aztán többet is, majd megnéztem, mit mond mára az Angyalnaptár:
Az idő is eldönthetné már, hogy mit akar, most esik vagy süt? Az időjósoknak a legjobb, azt mondanak, akit akarnak. Elvileg már múlt héten jó időnek kellett volna lennie, ehhez képest végig szakadt az eső. Amivel semmi gond, hiszen biztos kell az a földnek, meg a termésnek, csak én utálom a párás levegőjét, mert semmi értelme a hajvasalásnak, két perc múlva bondorodik. Fasza.
De jó idő lesz, néhol felhővel, ami lehet gomoly is, ám sütni fog a nap, mint állat, csak jöhet eső, zivatar, oltári nagy széllel akár, de az sem biztos, csak egészen lehetséges.
Pályát tévesztettem..
A kedvem is a béka hátsója alatt volt ráadásul, valahogy megint elkapott ez a "semmire nem vagyok jó", meg amúgy is minek élek én egyáltalán hangulat. Csak némán nyeltem néhány könnyet, aztán többet is, majd megnéztem, mit mond mára az Angyalnaptár:
"Hallgassunk az Angyalok ösztönzésére, érezzük a vígaszt és a szeretetet, amelyet nyújtanak."
Így legyen..várom az Angyalom...
9:15-re kellett mennem csapolásra, s pontosan tudtam, addig semmit nem ehetek, legfeljebb víz, de még az éltető reggeli tejes kávé sem.
Semmi baj, kibírjuk a cél érdekében.
Alig vártam, hogy végre a negyedikre érjek. Az a hülye lift is alig akart jönni, én meg már kovályogtam, mint a chemotoxos légy, de határozottan lépkedetem félsarkú cipőmben, csini ruhámban, mint akinek az ég világon semmi baja nincs. Kimondottan sugároztam a boldogságot.
Vicces is volt, hogy két pasi úgy nézett utánam, miután kiszálltam a liftből, mintha valami bomba nő lépett volna ki eléjük valami reklámból, még az ajtó is becsukódott az orruk előtt. Én meg röhögtem a markomba, milyen kevesek is vagytok, hogy ennyivel meg lehet benneteket vezetni..
A kishölgy a recinél kétszer szúrta el, egyszer a nevem, aztán a TAJ számom, én meg már a szemeimmel úgy könyörögtem, hadd menjek már, mert ennem kell, kávé meg még jobban és a reggeli közel másfél liter víz már amúgy is szétfeszít, amit azért ittam, hogy ne szúrjátok szana-széjjel a karomat..de ő még váratott. Azt mondta, nem rögzíti a rendszer a választott csomagot, ezért egyenként kell bevinni a majd' 20 tételt. Király.
Én meg azt se tudtam, melyik lábamra álljak, hogy el ne cseppenjek.
Végre zöld lámpát kaptam, szinte úgy rohantam a csapolóba, de ott is várnom kellett. Mellettem egy pár ült. Olyan mélyen diskuráltak, hogy azt se tudták, ott vagyok.
A leányzó kezében néztem az üres gyűjtő dobozkát, s azon gondolkodtam, kikapom a kezéből és elrohanok vele a mellékhelységbe, bánom én, milyen név van rajta, nekem pisilni kell, de a leányzó megszólalt:
- Ja, nem tudom, de mé, én nem vagyok jó neked vagy mi?
- Nem ezt mondtam, cseszd meg, csak azt, hogy ne úgy vasald az inget, szárára felfele, hanem keresztbe, ahogy hajlik a karja..
- De nekem úgy nem áll kézre, meg jobban néz ki, ha nem pingvin vagy, hanem inkább állsz.
- De nem akarok állni, a faszért nem tudod megjegyezni, meg hogy vasalni normálisan tudni olyan, mintha széllel szemben tudnál hugyozni.
- Akkor még se vagyok jó..
Mondta a kiscsaj, de szerencsére engem behívtak. Miközben vették a három ampulla vért, azon gondolkodtam, hogy kell egy inget szárára felfele vasalni? Meg keresztbe, ahogy hajlik a karja? Könyörgöm..
Aztán megkaptam az engedélyt végre a pisire is, szinte elélveztem, olyan jól esett. Enni akartam, de azért csak kivártam, míg kiérek a mosdóból, majd úgy tömtem magamba a rántottás szendvicset, mintha az életem függne egy falattól.
Függött is, mert egy fél disznót tudtam volna megenni, olyan éhes voltam.
A másodikon kinyílt az ajtó és belépett rajta a párocska. Épp nyeltem le egy falatot, mikor a csaj felém fordult és megkérdezte tőlem, én tudom-e vasalni..
Hirtelen azt se tudtam, mit mondjak, de rajtam kívül más nem volt a liftben, tehát tök egyértelműen kikövetkeztettem, hogy tőlem kérdezi.
- Hát, csak szárára felfele, olyan pingvinesen.
Mindketten rám meredtek, mintha azt mondtam volna, most bomba fog robbanni. Aztán egymásra néztek, majd újra rám. Kuss volt. Majd az ajtó kinyílt, én pedig kiléptem a -2.-en.
A mai tanulság:
9:15-re kellett mennem csapolásra, s pontosan tudtam, addig semmit nem ehetek, legfeljebb víz, de még az éltető reggeli tejes kávé sem.
Semmi baj, kibírjuk a cél érdekében.
Alig vártam, hogy végre a negyedikre érjek. Az a hülye lift is alig akart jönni, én meg már kovályogtam, mint a chemotoxos légy, de határozottan lépkedetem félsarkú cipőmben, csini ruhámban, mint akinek az ég világon semmi baja nincs. Kimondottan sugároztam a boldogságot.
Vicces is volt, hogy két pasi úgy nézett utánam, miután kiszálltam a liftből, mintha valami bomba nő lépett volna ki eléjük valami reklámból, még az ajtó is becsukódott az orruk előtt. Én meg röhögtem a markomba, milyen kevesek is vagytok, hogy ennyivel meg lehet benneteket vezetni..
A kishölgy a recinél kétszer szúrta el, egyszer a nevem, aztán a TAJ számom, én meg már a szemeimmel úgy könyörögtem, hadd menjek már, mert ennem kell, kávé meg még jobban és a reggeli közel másfél liter víz már amúgy is szétfeszít, amit azért ittam, hogy ne szúrjátok szana-széjjel a karomat..de ő még váratott. Azt mondta, nem rögzíti a rendszer a választott csomagot, ezért egyenként kell bevinni a majd' 20 tételt. Király.
Én meg azt se tudtam, melyik lábamra álljak, hogy el ne cseppenjek.
Végre zöld lámpát kaptam, szinte úgy rohantam a csapolóba, de ott is várnom kellett. Mellettem egy pár ült. Olyan mélyen diskuráltak, hogy azt se tudták, ott vagyok.
A leányzó kezében néztem az üres gyűjtő dobozkát, s azon gondolkodtam, kikapom a kezéből és elrohanok vele a mellékhelységbe, bánom én, milyen név van rajta, nekem pisilni kell, de a leányzó megszólalt:
- Ja, nem tudom, de mé, én nem vagyok jó neked vagy mi?
- Nem ezt mondtam, cseszd meg, csak azt, hogy ne úgy vasald az inget, szárára felfele, hanem keresztbe, ahogy hajlik a karja..
- De nekem úgy nem áll kézre, meg jobban néz ki, ha nem pingvin vagy, hanem inkább állsz.
- De nem akarok állni, a faszért nem tudod megjegyezni, meg hogy vasalni normálisan tudni olyan, mintha széllel szemben tudnál hugyozni.
- Akkor még se vagyok jó..
Mondta a kiscsaj, de szerencsére engem behívtak. Miközben vették a három ampulla vért, azon gondolkodtam, hogy kell egy inget szárára felfele vasalni? Meg keresztbe, ahogy hajlik a karja? Könyörgöm..
Aztán megkaptam az engedélyt végre a pisire is, szinte elélveztem, olyan jól esett. Enni akartam, de azért csak kivártam, míg kiérek a mosdóból, majd úgy tömtem magamba a rántottás szendvicset, mintha az életem függne egy falattól.
Függött is, mert egy fél disznót tudtam volna megenni, olyan éhes voltam.
A másodikon kinyílt az ajtó és belépett rajta a párocska. Épp nyeltem le egy falatot, mikor a csaj felém fordult és megkérdezte tőlem, én tudom-e vasalni..
Hirtelen azt se tudtam, mit mondjak, de rajtam kívül más nem volt a liftben, tehát tök egyértelműen kikövetkeztettem, hogy tőlem kérdezi.
- Hát, csak szárára felfele, olyan pingvinesen.
Mindketten rám meredtek, mintha azt mondtam volna, most bomba fog robbanni. Aztán egymásra néztek, majd újra rám. Kuss volt. Majd az ajtó kinyílt, én pedig kiléptem a -2.-en.
A mai tanulság:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése