''''

2015. augusztus 8., szombat

Spinningeltünk (18.)

Spinning.
Gondoltuk, jó lesz nekünk hátul is. Megbújunk szépen, aztán ha le is esünk út közben a járgányról, nem tűnik fel senkinek, mi meg szépen összeszedjük magunkat annélkül, hogy nagyobb feltűnést keltenénk.
Az elképzelés ez volt, de hamar romba dőlt, mikor kiderült összesen hatan leszünk az órán, s egy sorba rendezve..
Így nem volt mit tenni, ezt el kellett vetni, s úgy csinálni végig az órát, hogy lehetőleg úgy nézzünk ki, jól bírjuk, nem tikkadunk és tök jók vagyunk!
Végül is azok voltunk. Nem tudom, hogy csak bennem-e, de bennem biztos volt néhány mondat, ami megfogalmazódott, mikor az oktató azt mondta, "akkor most megyünk a hegyre fel"..a végén én ilyenkor már csak gurultam inkább, azt képzelve, már rég felértem, és már lefelé tartok..
Vagy "tekerjünk az ellenálláson még"..tekerjen, akinek két anyukája van, örülök, hogy levegőt veszek..
De azért csak kibírtam. Kibírtuk.
Aztán jött a jól megérdemelt tízórai és mellé a tejes kávé. Hozzá egy jó beszélgetés, ami el is húzta és ki is töltötte a délelőttöt.

Viszont találkoztam egy új termékkel. Egészen felcsigázott, főleg mióta kétszer annyi időt töltök a boltban, hogy megnézzem mit is ehetek, mit is vehetek.
Egy szénhidrát-, glutén- és minden mentes tésztával lepett meg az élet pillanata. Ahogy néztem, hogyan úszik az a fehér ízé abban a zacskóban és löttyben, nem volt valami bizalomgerjesztő. Már a rizstésztától is kiver a viz, de ez vitte a prímet. Ha én látom meg valahol egy üzletben, talán valami tengeri herkentyűnek nézem és messze elkerülöm.
Kíváncsian vártam a fejleményt, főleg miután Kata közölte velem, állítólag borzalmas, de neki van egy otthon, odaadja. Egyre inkább úgy éreztem, nem akarom én ezt kipróbálni mégsem, maradjon csak ott nála!
Kriszta is jelezte, hogy kibontotta, leszűrte, de ha a közelébe is kerülök, semmiképp ne szagoljak bele, mert nem járok jól..s hozzá tette, olyan, mintha egy hal csússzanna le az ember torkán..
Majd csend következett, amiből arra következtettem, valószínű ételmérgezésben vagy egyszerű undorban már haldokolnak, s nem tudja megírni, milyen is ez az egyre rosszabb színben feltüntetett, vízből és kalciumból készült ízé..
De aztán megjött a válasz.
"..rosszul fogalmaztam. Olyan, mint a takony, ami lecsúszik a torkodon.."
Vagyis ehetetlen. De azért kedvesem felajánlotta ő is, csak hogy megszabaduljon a tartaléktól, hogy nekem adja a lasagne tésztát, próbáljam ki..
Próbálja a halál! Kell a francnak, nem veszem el a maradék kedvem az élettől! Maradok inkább a 8dkg durum tésztánál! Haj, de jó lesz az nekem, bármilyen kevés is! Megbecsülöm én a jót, kérem!

Így boldogan, szinte mosolyogva mentem a boltba, nem izgatott fel a csokis pult sem, a jégkrémes hűtő mellett is simán elsétáltam, s még meg is örvendeztettem magam egy csomag teljes kiőrlésű tortilla tésztával, kókusztejjel a kávéhoz, és egy glutén mentes kenyérrel. Ez utóbbit mintha megérzésre vásároltam volna, hiszen volt itthon egy zacskó update kenyér..na, most, erről a vacsora készítésénél derült ki, hogy full penész az egész..gratulálok!

Így maradt a gluténmentes kenyér, pár szelet párizsi, paradicsom és paprika. És nem is vagyok éhes! Hurrá!
Csak álmos. De az nagyon. És a sejhajom fáj leginkább, de majd megszokom. A tizedik spinning már meg sem kottyan majd :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése