''''

2015. augusztus 16., vasárnap

Fagyis boldogság (1.)

Miután tegnap "elszúrtam" a kókusztejet és a joghurtot, muszáj volt újabb mustra alá venni a bolt készleteit..vagyis újabb órákat töltöttem el pusztán bámészkodással..még jó, hogy az aldis biztonsági őr már ismer, így nem kúszott utánam, mi az istent csinálok én olyan sokáig egyetlen joghurttal a kezemben..?
Virslit is másikat vettem, MERT ABBAN NINCS CUKOR ugye. Még jó, hogy a párom ilyen megértő - piha!, próbálna meg nem az lenni!, csak annyit fűzött hozzá, "ne vedd annyira tragikusan", pedig azt hittem, azt fogja közölni, ne vegyem annyira komolyan..
Mondjuk jobb is, ha megértő, mert én meg igazán jófej vagyok vele..engedem jégkrémet enni, ha nekem nem is lehet, narancsos limonádét csinálok neki, pedig azt sem ihatok és még a hűtőt is telenyomtam neki való joghurtokkal. Tehát, ha ezek után nem érez együtt velem és nem támogat, a teraszon ágyazok meg neki..ott az éjjel esni fog, jegyzem meg halkan...

De sajnos ezt komolyan kell venni..én meg úgy veszem. Néha másból sem áll a napom, mint számolgatásból, összeállításból, miben mi van, mennyit lehet, mi gyors, mi lassú.. Könnyűnek tűnik..
Csak néha iszonyúan nehéz. Ezt Katámmal meg is vitattuk ma. Ő éhes volt..hát, én se lettem tele a 3db Korpovittal és uborkával...ő lángosra vágyott, én fagyira. Ő kevesellte a mennyiséget..én pedig egyetértettem..
Mondjuk így bő egy hét után már kezdem magam egészen profinak érezni.
Rájöttem magamtól, hogy ha nem eszem elég fehérjét, bizony éhes maradok. A hús meg ugye egy bizonyos mártékig nem számolós. Tehát, azt nyomhatom. Meg a tejterméket. Így azt hiszem, holnap jobban odafigyelek, és húst eszem hússal, illetve tejföllel, túróval, tojással. 
AKKOR BIZTOOS NEM LESZEK ÉHEEEES!

Délután még várt egy út, ahol fagyi után kutattam, hogy legyen mibe belemixelni a mirelit málnát és banánt, de csalódottan távoztam a harmadik üzletből is..nem találtam sehol, legfeljebb laktózmenteset, de az nekem édes kevés..így kénytelen voltam Norbihoz menni, pedig mostanában nem csípem annyira. De most legalább van két 200grammnyi fahéjas-szilvás vanília fagyim a hűtőben, ami csak az enyém!!
S bár nem ettem még belőle, sőt, bele sem szagoltam, de azt hiszem most egy kicsit boldog vagyok :)
 
 
Ui. A számozást a nagy éhségben nem tévesztettem el, azaz még mindig az első napon tartok, de úgy vagyok vele, inkább most bukjam, mint az utolsó napokban. Mit tegyek? Iszonyúan felhúzott, hogy délután nem tudtam pihenni, hogy egy átkozott méhecske folyton mellettem körözött - bár az is lehet, a dinnyés tál vonzotta (?), éhes voltam, fagyi sem volt, soroljam még??
A szülinapomig csak eljutok újra a 21.napig.. :)
 

2 megjegyzés:

  1. Az egeszen biztos a dinnye miatt nem hagyott beken...nem lehet egyszeru , nem irigyellek..de tudom, hogyb sikerulni fog!!!:)
    A ferfiaknak az a dolguk, hogy tamogassanak mindenben:)

    VálaszTörlés
  2. Sikerülnie kell, és a mérlegek kitartóak ;) puszik :)

    VálaszTörlés