Gondoltam, ha már szembesültem inzulin értékeimmel, rásegítek az elkeserítő diétás jövőmre, s még mielőtt a doki kimondaná a sokkoló tényeket, elébe megyek mindennek, azaz a mai naptól elkezdem a 120grammos történetet..
Szívás ez, nem diéta! De ha ez kell, hát, ezt csináljuk, nem igaz?
Nem tudom, érzékelhető-e ennek a ténynek rám gyakorolt lesúlytó hatása...
Aztán végre megettem a joghurtomat, az uborkámmal és "A" tejeskávémmal!
Na, innen indult a napom...
Egyből felpörögtek, s még az indulás előtt ontottam magamból a sütiket.
Csokoládés-áfonyás, epres kókuszos, brüsszeli krémes, gesztenyés szelet, Rigó Jancsi és egy kis mandulás Zacher.
Ha már én nem eszem belőlük, legalább másnak legyen jó :)
Nekem marad a saláta hússal, jól kiszámolva a szénhidrátot..
Szeretném leszögezni, hogy az, hogy most iszonyúan, nagyon, s még annál is jobban éhes vagyok, nem panasz! Ez tény! Egy kis ABC fél, de lehet háromnegyed hűtőpultját meg tudnám enni kenyér nélkül..simán, lelkifurdalás nélkül! ..sonka, párizsi, sajt, túró, tejföl..minden jöhet, nem válogatnék én, még azt se nézném, hogy lájt, most mindegyik lájk lenne :)
De félre az ábrándokkal, maradjunk a földön, csak semmi repkedés! Elvégre a vacsi még hátravan...
Azt hiszem, meg fogom én becsülni ezt a keveset is :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése