Tudom, tudom, már több mint két hete nem...
De nem is karkötőzöm most, így nincs miről hősködnöm :) amúgy meg majd minden nap bosszankodnom, nem is értem, de mindig kicsúszik valami a számon.. :)
Meg aztán bejáratos voltam a NAV-hoz. Már rég voltunk porondon, most úgy látszik, megint eljött az ideje. De azt is megoldottam, meg sok minden mást.
Az edzés folyamatban van, a diéta is parádésan megy, de majd jól megmondja a doki jövő héten, elvégre ő jobban ért hozzá, én még csak kispályás vagyok..
Tortát is csináltam jó párat, ebből eszembe is jut, hogy újabb vicces dolgok történtek nálunk..
Néha meg vagyok győződve arról, hogy ez a hely, ahol önkizsákmányolásomat gyakorolhatom, egy kisebb fajta tündérország, ahol mindig történik valami egészen varázslatos dolog. Pontosabban helyesbítenék: ez a hely egy kimondottan furcsán, már-már szürreálisan abnormális, GPS koordinátával kijelölt pont, ahova mindig beesik valami idióta, vagy ahol minden napra jut egy népmese..
Nem tudom, miért van, de az áfonyás kekszeimet - főleg a munkás szerkóba bújt fazonok - rendszeresen fasírtnak nézik..lelkesen mustrálják, szerintem már szagot is társítanak hozzá, s mikor megállapítást nyer a tény, hogy tévedtek, nagy nyelések közepette kullognak az éttermi részbe, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz..
Ha másra nem is, de arra jó, hogy felizgassuk a gyomornedveiket, s ezzel növeljük kis helyünk forgalmát...
A másik megint a süti.
Vannak lelkes vásárlók. Okoskodók is akadnak bőven, de azokat bírom a legjobban, akik úgy csinálnak, mintha értenének a sütéshez, pedig valószínű még egy rántottát sem tudnak összedobni, otthon is csak távolba néznek legfeljebb, mást nem csinálnak..
Na, ezek azok, akik megkérdezik a 10 órakor kitett - hozzáteszem díszített, több krémes, több lapos, esetleg zselatinos süteményre mutogatva, hogy "ez akkor mai ugye tessék mondani mert ha tegnapi akkor nem kérek belőle csókolom mert az nem friss ugye".
Erre a kolléganőm már rutinosan hevesen bólogat és mondja is jó hangosan "persze, hogy mai, most készült, még meleg a piskóta is szinte, vegyek csak bátran!" Azok meg mosolyogva tök nagy értelemmel a fejükön eszik, sőt, csomagoltatnak is, és esküszöm még valóban érzik a langyos piskóta és krém bukéját is...és éppen ezek azok a vendégek, akik ugyancsak lelkesen mennek a Tescóba, hogy gyerekeik szülinapjára megvegyék az 1500 forintos oroszkrémet, mert az megéri az árát..hát akko' egyed!
Azt is bírom, amikor tortát rendelnek..
Nem érti, mi a fene kerül a 16 szeletes szabolcsi almás-mák tortán - amit amúgy egy másik cukiban simán 20 szeletbe vágnak - x Ft-ba, hiszen csak mák és alma van benne, meg egy kis puding..
Én pedig mosolyogva olyankor arra gondolok, hogyan nyomom az arcába a sárgakrémmel, mákos almaszeletekkel díszített tortát jól az arcába, hadd élvezze az ízek egyszerűségét a drága!
...vagy ő szeretne egy formatortát. Mondjuk egy autót. Sportautót, mint a hozott fényképen. Kb 20 szeletben..Full feketét, tetején ostyával az ünnepelt arcképével, csillogó felnikkel, üveghatású ablakokkal, mondjuk Eszterházy tortából.
Máshol valószínű már ilyenkor elküldik a jó fenébe azzal, "vagy kell a csokitorta pirosan amit mi szoktunk csinálni, vagy menj máshova", de nem, én nem! Én még bevállalom az Eszterházyt is, pedig megfogadtam a repcsinél, utoljára és soha többet, tarthatnak pisztolyt a fejemhez akár, akkor se, aztán amikor mondom az árat 11ezer, kiakadnak a szemek. Kolléganőmé azért, mert már megint keveset mondtam, és nem a Jézus Szíve Kft vagyunk, a megrendelőjé pedig azért, mert soknak találja. Mondom neki, ha dió kell, diót kapsz, ha feketét, akkor azt, ha csillogót, akkor olyat, de ez sajnos pénzbe kerül..
Erre felajánlja, hogy mi lenne, ha ő hozna hozzá diót, darálva persze, mert a szomszéd nénitől veszi, meg marcipánt, de a piskótát is lesüti, ha megmondom mekkora kell.
Én meg erre röhögve odébbállok...
De a legjobban azt szeretem, mikor 8 szeletes tortából akarnak három tornyos kastélyt királylánnyal és hat holdas pagonnyal.. :)
Néha meg vagyok győződve arról, hogy ez a hely, ahol önkizsákmányolásomat gyakorolhatom, egy kisebb fajta tündérország, ahol mindig történik valami egészen varázslatos dolog. Pontosabban helyesbítenék: ez a hely egy kimondottan furcsán, már-már szürreálisan abnormális, GPS koordinátával kijelölt pont, ahova mindig beesik valami idióta, vagy ahol minden napra jut egy népmese..
Nem tudom, miért van, de az áfonyás kekszeimet - főleg a munkás szerkóba bújt fazonok - rendszeresen fasírtnak nézik..lelkesen mustrálják, szerintem már szagot is társítanak hozzá, s mikor megállapítást nyer a tény, hogy tévedtek, nagy nyelések közepette kullognak az éttermi részbe, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz..
Ha másra nem is, de arra jó, hogy felizgassuk a gyomornedveiket, s ezzel növeljük kis helyünk forgalmát...
A másik megint a süti.
Vannak lelkes vásárlók. Okoskodók is akadnak bőven, de azokat bírom a legjobban, akik úgy csinálnak, mintha értenének a sütéshez, pedig valószínű még egy rántottát sem tudnak összedobni, otthon is csak távolba néznek legfeljebb, mást nem csinálnak..
Na, ezek azok, akik megkérdezik a 10 órakor kitett - hozzáteszem díszített, több krémes, több lapos, esetleg zselatinos süteményre mutogatva, hogy "ez akkor mai ugye tessék mondani mert ha tegnapi akkor nem kérek belőle csókolom mert az nem friss ugye".
Erre a kolléganőm már rutinosan hevesen bólogat és mondja is jó hangosan "persze, hogy mai, most készült, még meleg a piskóta is szinte, vegyek csak bátran!" Azok meg mosolyogva tök nagy értelemmel a fejükön eszik, sőt, csomagoltatnak is, és esküszöm még valóban érzik a langyos piskóta és krém bukéját is...és éppen ezek azok a vendégek, akik ugyancsak lelkesen mennek a Tescóba, hogy gyerekeik szülinapjára megvegyék az 1500 forintos oroszkrémet, mert az megéri az árát..hát akko' egyed!
Azt is bírom, amikor tortát rendelnek..
Nem érti, mi a fene kerül a 16 szeletes szabolcsi almás-mák tortán - amit amúgy egy másik cukiban simán 20 szeletbe vágnak - x Ft-ba, hiszen csak mák és alma van benne, meg egy kis puding..
Én pedig mosolyogva olyankor arra gondolok, hogyan nyomom az arcába a sárgakrémmel, mákos almaszeletekkel díszített tortát jól az arcába, hadd élvezze az ízek egyszerűségét a drága!
...vagy ő szeretne egy formatortát. Mondjuk egy autót. Sportautót, mint a hozott fényképen. Kb 20 szeletben..Full feketét, tetején ostyával az ünnepelt arcképével, csillogó felnikkel, üveghatású ablakokkal, mondjuk Eszterházy tortából.
Máshol valószínű már ilyenkor elküldik a jó fenébe azzal, "vagy kell a csokitorta pirosan amit mi szoktunk csinálni, vagy menj máshova", de nem, én nem! Én még bevállalom az Eszterházyt is, pedig megfogadtam a repcsinél, utoljára és soha többet, tarthatnak pisztolyt a fejemhez akár, akkor se, aztán amikor mondom az árat 11ezer, kiakadnak a szemek. Kolléganőmé azért, mert már megint keveset mondtam, és nem a Jézus Szíve Kft vagyunk, a megrendelőjé pedig azért, mert soknak találja. Mondom neki, ha dió kell, diót kapsz, ha feketét, akkor azt, ha csillogót, akkor olyat, de ez sajnos pénzbe kerül..
Erre felajánlja, hogy mi lenne, ha ő hozna hozzá diót, darálva persze, mert a szomszéd nénitől veszi, meg marcipánt, de a piskótát is lesüti, ha megmondom mekkora kell.
Én meg erre röhögve odébbállok...
De a legjobban azt szeretem, mikor 8 szeletes tortából akarnak három tornyos kastélyt királylánnyal és hat holdas pagonnyal.. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése